Besorol�sa

Mint a neve is mutatja, az arab nyelv (العربية, al-arabijja) eredetileg az arab n�p nyelve. Az arab besorol�sa a s�mi nyelvcsal�don bel�l vitatott, de val�sz�n�s�thet�en a d�lnyugati �g�ba tartozik, �gy legk�zelebbi rokonai a d�larab �s az ezekb�l kialakult eti�p nyelvek; elhelyezked�se r�v�n sok �szaknyugati s�mi nyelv - h�ber, ar�mi - hatott r�. Hajl�t� nyelv. A k�z�pkori ter�leti h�d�t�sok �s a Kor�n terjeszt�s�nek j�volt�b�l a nyelv elterjedt �szak-Afrik�ban �s Kis-�zsi�ban.

T�rt�nete

Az arab nyelv eredete a Kr. u. 2. sz�zadig ny�lik vissza. A sz�jhagyom�ny �gy tartja, hogy az arab nyelv Iszmailt�l, �brah�m fi�t�l sz�rmazik. Az els� arab �r�sos eml�kek a 4. sz�zadb�l sz�rmaznak. Az �r�sbelis�g a 7. sz�zadra a nagyobb v�rosokban - �gy Mekk�ban �s Medin�ban - meglehet�sen elterjedtt� v�lt. Miut�n Mohamed pr�f�ta fell�p�s�t k�vet�en a vall�si �s politikai hatalom a Kurays t�rzs kez�be ker�lt, ennek a nyelvv�ltozat�t kanoniz�lt�k az arab nyelv�szek. Ez szolg�lt a klasszikus arab nyelv alapj�ul, amelyet nyelvtani szempontb�l a pog�nykor - Dzs�hilijja - idej�b�l fennmaradt k�ltem�nyek nyelvezet�vel eg�sz�tettek ki. Az arab nyelv ilyen szempontb�l kb. a 8. sz�zadt�l kezdve stabil, v�ltozatlan - ez azonban messze van az igazs�gt�l.

Besz�l�inek sz�ma

300 milli� ember besz�li anyanyelvileg az arabot �s t�bb �llam nyelve (1995). M�sodik nyelvk�nt, f�k�nt az iszl�m kapcs�n, 700 milli�an is besz�lik.