H�ny fiatal cs�bult m�r el �s h�ny anyuka kapott m�r fr�szt egy-egy vir�t� hennatetk� l�t�n?

A f�z�nyf�l�k csal�dj�ba tartozik a s�t�tv�r�s tetk�i �ltal elh�res�lt henna (Lawsonia inermis).

Nagy m�ltra visszatekint� n�v�ny, elterjed�s�t rak�s keresztneve is bizony�tja: h�vj�k

"henne"-nek, "

Al-khanna"-nak, "

Al-Henna"-nak,

Mehndi-nek vagy lawsonianak

, egyiptomi fagyalnak,

rezed�nak, i

gazi alkann�nak.

(Alf�ldi v�dett n�v�ny�nk az Alkanna tinctoria , magyarul b�r�nypiros�t�, amelynek gy�kereit �seink v�r�s sz�n fest�s�re haszn�lt�k, eg�szen konkr�tan b�r�nyt piros�tottak vele.)

A henn�nak nem csak a sz�ne, hanem az illata is messze sz�ll; a f�ld legillatosabb n�v�nyei k�z� tartozik. Apr�, feh�r, r�zsasz�n vagy piros vir�gaib�l parf�molaj is k�sz�l

A tr�pusi orsz�gok legt�bbj�ben termesztik, de val�sz�n�leg �szak-Afrik�b�l �s �zsi�b�l indult vil�gh�d�t� �tj�ra. Ma els�sorban mint d�szn�v�nyt �ltetik, annak ellen�re, hogy azt gondoln�nk, els�dlegesen sz�r�tott levelei�rt termesztik.

Ez ugyanis a tradicion�lis, sz�ntart� hajfest�kek alapanyaga.  A sz�r�tott �s porr� �r�lt hennalevelek 0,5-1,5% lawsont - a sz�nhat�s�rt felel�s vegy�let - tartalmaznak.  Nem mindegy, hogy mikor aratj�k a leveleket: a ny�ri szed�sb�l sz�rmaz� n�v�nyi kivonat nem sz�nez, viszont selymes f�nyt, rugalmass�got ad a hajnak. Az �szi arat�sb�l nyert kivonat a k�zismert v�r�s henna.

Gyors n�veked�s�, �r�kz�ld bokor, amely hatm�teres magass�gig meg sem �ll. J�l b�rja a sz�razs�got, nagyobb ed�nyben is tarthat�, csak a t�li fagyt�l kell meg�vni. Dugv�nnyal vagy magvet�ssel szapor�that�.